ABT blog

A

Pótdíjak elszámolása és adózása

Megjelent: 2016. február 17. | Témakör: Üzlet

Egyik előző blog bejegyzésemben a hatóságok által kiszabott bírságok elszámolását és adózását részleteztem. Mivel azóta sok kérdés érkezett a témában, és annak idején utalást is tettem rá, itt az ideje, hogy a hatóságok által kiszabott bírságokat megkülönböztessük a különböző, akár szintén parkoláshoz kapcsolódó pótdíjaktól. Az alábbiakban e tételek, azaz a pótdíjak elszámolását és adókövetkezményeit részletezem.

Először is, a pótdíjak jogi természetének vizsgálata során érdemes áttekinteni azokat az eseteket, amelyekben a pótdíjak a leggyakrabban fordulnak elő. Ide tartozik a parkolási pótdíj és a közlekedési eszközök (pl. BKV busz) nem szerződésszerű (azaz jegy nélküli) igénybevétele esetén fizetendő pótdíj.

Polgári jogi szempontból az említett esetekben parkolási, illetve személyszállítási szerződés jön létre az adott terület tulajdonosa és az autós, illetve a jármű üzemeltetője és az utas között. A szerződés mindkét esetben ráutaló magatartással jön létre: aki parkol, illetve felszáll a buszra, az magára nézve kötelezőnek ismeri el a szerződések általános feltételeit, díjfizetési kötelezettsége azonnal keletkezik. Így aki nem fizet vagy késve fizet, szerződést szeg. Szerződésszegésnek egyik következménye a pótdíj, amelyet a bérbeadó/üzemeltető előre köt ki azzal a céllal, hogy szankcionálja a szerződésszegést. A pótdíj a teljesítés alól nem ad felmentést, azaz a pótdíjon kívül a díjat változatlanul meg kell fizetni.

Külön kell azonban választani azokat az eseteket, amikor pl. a közlekedési szolgáltatást bővített formájában veszik igénybe (pl. nagyméretű kézipoggyász egyes repülőjáratok). Ilyen esetben ugyanis a pótdíj mögött tényleges szolgáltatás, többletteljesítés áll. Így e díj nem szankció, hanem a bővült szolgáltatás ellenértéke, még akkor is, ha azt pótdíjnak nevezik.

A pótdíj kiszabásának célját, azaz hogy az szankció jellegű, avagy sem, minden esetben meg kell vizsgálni, és a szankciós pótdíjat külön kell választani a nem-szankciós pótdíjtól, azaz az ún. bővített szolgáltatás díjától.

A szankciós pótdíj ugyanis egyrészt nem minősül szolgáltatásnyújtás ellenértékének, azaz nem tartozik az áfa tv. hatálya alá és így az áfa alapba sem, másrészt, mivel nem jogerős határozatban megállapított bírságról van szó, a társasági adó alapot sem kell e tételekkel megnövelni. Személyi jövedelemadó szempontból pedig az a fontos, hogy a kötelezettség kit terhel: mivel személyszállításnál mindenképpen a magánszemélyt, így annak részére történő megtérítése adóköteles jövedelem, parkolásnál viszont a pótdíjfizetési kötelezettség a gépjármű üzembentartóját terheli, így céges gépjármű esetén személyi jövedelemadó kötelezettség nem merül fel.

Más a helyzet, ha a pótdíj nem szankció, hanem a bővített szolgáltatás ellenértéke. Ez esetben a szolgáltatásnyújtó „plusz” szolgáltatást nyújt és ezért „plusz” díjat is elkér. Így a nem-szankciós pótdíj ugyanúgy szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, mint a rendes díj, társasági adó szempontból elszámolható, az szja kötelezettség pedig alapvetően a szolgáltatás igénybevételének indokoltságával függ össze (pl. üzleti utazással kapcsolatos, avagy sem).