ABT blog

A

Rég várt reformok az osztalék elszámolásában

A számviteli törvény nyári, alapvetően jogharmonizációs célú módosítása hozta meg sok év után az áttörést az osztalék-elszámolás terén a magyar számvitelben. Úgy tűnik, hogy végre a szakmai konszenzus, a jogalkotói akarat, a nemzetközi helyzet fokozódása és a csillagok szerencsés állása is együtt voltak ahhoz, hogy a hazai osztalék-elszámolás rendszere korszerűbb modellre váltson.

A beszámolók éves elfogadásának külön sarkalatos pontja a tárgyévi osztalék meghatározása. Ez a jogszabályok alapján teljes mértékben a tulajdonosok kompetenciája, éppen úgy, mint a beszámoló jóváhagyása. A beszámolót a társaság vezetője készíti elő, és terjeszti be a taggyűlésre, közgyűlésre jóváhagyásra. Az előkészítés egyik nehézsége az eddigi magyar szabályok alapján az, hogy a magyar eredménykimutatás nemcsak a tárgyévi adózott eredményt tartalmazza, hanem a jóváhagyott osztalékot és az ennek eredményeképpen létre jövő mérleg szerinti eredményt is.

Ezt azonban éppen az a taggyűlés, közgyűlés jogosult meghatározni, amelyikhez benyújtásra kerül a beszámoló is. Ez így tehát egy klasszikus róka fogta csuka szituáció, aminek a feloldásában a hazai gazdálkodóknak az elmúlt 25 évben már sajátos gyakorlatot kellett szerezniük. Rendszerint az ügyvezetés megpróbálja előzetesen kitudakolni az osztalékra vonatkozó szándékot, hogy a tervezett számot állíthassa már eredetileg is be a jóváhagyásra benyújtott beszámolóba, de ha végül mégis változás történne, akkor a beszámolót (nyilván csak ezt a sorát) újra el kell készíteni.

Hasonló dilemmával szembesültek a könyvvizsgálók is, akik a könyvvizsgálati munka végeztével nem adhatták ki a végleges jelentésüket, hiszen az osztalék bizonytalansága miatt nem volt még végleges beszámoló sem. Így a közgyűlés csak a könyvvizsgáló előzetes véleménye alapján dönthetett, a formailag végleges jelentés csak az elfogadott osztalékot is tartalmazó végleges beszámoló alapján készülhetett.

Biztosan sokan próbáltuk ezt a fából vaskarikát eddig külföldi befektetőknek elmagyarázni, de a jó  hír, hogy 2016-tól már nem lesz szükség magyarázkodásra.

A 2016-tól érvényes új Eredménykimutatás utolsó sora  az Adózott eredmény lesz. Ez a sor kerül át a Mérleg Saját tőke elemei közé is. Azaz az osztalék nem kerül be a lezárt év könyvelései közé.

A váltást követően az elszámolás majd jobban követi a valóságot és az osztalékról szóló, rendszerint májusi döntést májusi gazdasági  eseményként kezeli, azaz a könyvelésére is már az új üzleti évben kerül sor. Az új szabály szerint az osztalékot (az osztalékfizetési korlát változatlan figyelése mellett) az eredménytartalékból kell közvetlenül kikönyvelni az arról szóló határozat napjával. Így tehát a következő év beszámolójának számai fogják tartalmazni ezt az adatot, mint az eredménytartalék csökkenése.

Kíváncsiaknak rossz hír, hogy a cégek közzétett adataiból nem lesz olyan könnyen megállapítható a kifizetett osztalék, hiszen az új eredménykimutatásnak ilyen sora nincs, de vigasz, hogy a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell majd mutatni az adózott eredmény felhasználását.

Megjelent: 2015. július 29. | Témakör: Számvitel

Szerző
Kardos Péter
Üzletágvezető, adószakértő
[email protected]