A telephely nem krumplileves

Ha rákeresünk az interneten arra a szókapcsolatra, hogy "telephely fogalma az adózásban", kb. 1 másodperc alatt 8000-nél is több találatot kapunk. Ha rákeresünk lényegesen kisebb kapacitású adótanácsadói agyunkban ugyanerre, hasonló idő alatt kapásból legalább öt különböző találat jut eszünkbe, de ha van még egy pár percünk, lehet, hogy továbbiakra is lelünk.

A krumplileves az legyen krumplileves, a telephely meg legyen telephely – bizony, sokak vágya teljesülne, ha a különféle adózási szakterületek ugyanazon szó alatt nem egymástól teljesen eltérő megközelítésű fogalmakat értenének. A gyakorlatban viszont ez sajnos nincs így. Nézzük meg, hányféle telephely fogalommal találkozhat egy külföldi vállalkozás, ha cégalapítás nélkül kíván Magyarországon tevékenységet folyatni.

Cégjogi telephely

Laikusoknak a telephely szó hallatára leginkább a cégjogi telephely ugrik be. A cégtörvény telephelyre vonatkozó rendelkezéseit a csupán adószámmal jelen lévő külföldi cégek szempontjából figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen nekik nincs cégbejegyzési kötelezettségük, de a rend kedvéért érdemes megemlíteni.

Telephely az áfában

Az áfa-törvény rendelkezéseit viszont fontos szem előtt tartani, hiszen a külföldi vállalkozások általában valamilyen áfa-köteles ügylet miatt igényelnek Magyarországon adószámot. Az áfa-törvény szerint az állandó telephely létrejöttéhez szükséges egy huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt, földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez képesti - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak.

Ez a némileg ködös meghatározás a közösségi Héa végrehajtási rendelet szövegére épül, mely szerint állandó telephelynek minősül minden olyan (székhelyen kívüli) telephely, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szükségletek kielégítésére igénybe vett szolgáltatások fogadásához, használatához, ill. szolgáltatások nyújtásához.

A két definíciót együtt olvasva kiderül, hogy a magyar törvényben az „egyéb feltételek” alatt személyi és tárgyi feltételeket kell érteni, de azt nem tudjuk meg pontosan, mi az az időtartam, ami felett a magyarországi jelenlét áfa-telephelyet eredményez pl. egy építési-szerelési tevékenység esetén.

Szakmai körökben szájhagyomány útján terjed egy 2-3 hónapos lélektani határ, de ismerünk olyan embert, aki a 6 hónapban hisz, sőt, olyat is, aki szentségtörő módon nem átallja a kettős adózási egyezmények 12 hónapos időtartamát belelátni az áfába is. Megint mások néhány hetes tevékenység esetén is javasolják az „önkéntes regisztrációt” telephely keletkezésére hivatkozással, mondván, abból nem lehet baj.

Ha megkérdezzük erről a magyar adóhatóságot, azt a választ fogjuk kapni, hogy minden ügyletnél egyedileg kell megítélni a kérdést az ügylet összes körülményét mérlegelve – hát, ez bizony nem nagy segítség a döntéshez.

Amíg az adóhatóság nem alakítja ki és teszi közzé hivatalos álláspontját ebben a kérdésben, addig csak tapasztalatainkban és megérzéseinkben bízhatunk. (Érdemes megemlíteni példaként a finn adóhatóságot: ők saját honlapjukon egyértelműen kinyilatkoztatják, hogy 9 hónap után keletkezik áfa-telephely.)

Telephely a társasági adóban

A társasági adó kötelezettség megállapítása a cég áfa-státuszától független.

Ha van kettős adózást kizáró egyezmény az adott országgal, a társasági adó szempontjából annak telephely-fogalma az irányadó. Ez jellemzően olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti (pl. üzletvezetés helye, fióktelep, iroda, gyártelep, műhely, bánya, stb.). Az egyezmények többségében az építési terület vagy az építkezési, szerelési munkálatok akkor keletkeztetnek telephelyet, ha tizenkét hónapnál tovább tartanak.

Ha nincs egyezmény, a társasági adó törvény három hónapban határozza meg azt az időtartamot, melynél építési-szerelési tevékenység esetén telephely keletkezik.

A társasági adó telephely keletkezésével kapcsolatos egyéb finomságokat (időtartam számítása szakaszos tevékenységnél, jelenlét értelmezése stb.) az OECD Modellegyezmény kommentárjából lehet megismerni.

Telephely az iparűzési adóban

A helyi adókról szóló törvény telephelynek tekinti az adóalany olyan állandó üzleti létesítményét - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat. A jellemzőbb eseteket  a törvény fel is sorolja: pl. gyár, az üzem, a műhely, raktár, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, stb.

Telephely keletkezik továbbá építőipari tevékenység esetén, ha az a 180 napot meghaladja – ez azért lényeges, mert ebben az esetben a külföldi cégnek is állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző adóalanyként be kell jelentkeznie az önkormányzathoz, és iparűzési adót kell fizetnie. 180 napnál rövidebb, de 30 napnál hosszabb építőipari tevékenység esetén nem keletkezik ugyan telephely, de az ideiglenes jellegű tevékenységre tekintettel az iparűzési adó kötelezettség fennáll.

Amint látjuk, az iparűzési adó telephely-megítélése a cég áfa- és társasági adó státuszától teljesen független.

Egyéb, máshová nem sorolható telephely

Hogy ne unatkozzunk, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) is megalkotta saját semmihez sem hasonló (vagy inkább mindegyikhez hasonló?) telephely-definícióját: „Az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelytől különböző közigazgatási területen található.”

Ez az egyik adónemhez sem szorosan kötődő általános definíció mindaddig ártatlannak tűnik, amíg meg nem tudjuk, hogy ez az, ami szerint a telephely keletkezését az adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni…

Összegzés

A fenti telephely-fogalom dömping miatt a legkülönfélébb helyzetek adódhatnak: a leggyakoribb talán, hogy egy cégnek áfa-telephelye van, de társasági adó és iparűzési adó telephelye nincs. Vagy: áfa-, társasági adó és iparűzési adó telephelye is van. De bizonyos esetben elképzelhető az is, hogy áfa-telephelye nincs, viszont társasági adó telephelye van. Vagy egyik sincs – sokszor értelmezés kérdése.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy a telephely egy külföldi cég számára sosem lesz krumplileves.

Inkább a népmesei kőleveshez hasonlítható: akkor lesz igazán ízletes, ha van benne

- egy nagy szelet áfa

- egy gerezd társasági adó

- egy csipet iparűzési adó

- ízlés szerint adózás rendjéről szóló törvény.

Ha ügyesen adagoljuk a hozzávalókat, az adóhatóság is szeretni fogja.

Ha nem, szükség esetén Erős Pistával talán ezt is fel lehet javítani…