Egy szelet Svájc
Egy szeletABT blog
2022-től az új átalányadózás a KATA szabályok szigorítása miatt sokak számára jelenthet valós alternatívát. Bejegyzésünkben a KATA és az átalányadó összehasonlításához adunk segítséget, illetve áttekintjük az átalányadó választásának szabályait.
Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben összefoglaltuk, az átalányadózás rendszere 2022-től jelentősen egyszerűsödik. Így az átalányadó a KATA szabályok szigorítása miatt sokak számára jelenthet valós alternatívát. Bejegyzésünkben a KATA és az átalányadó összehasonlításához kívánunk segítséget nyújtani, illetve áttekintjük az átalányadó választásának szabályait.
A mindenkori éves minimálbér tízszereséig, azaz 24 millió forint, míg kereskedelmi tevékenység esetében az éves minimálbér ötvenszereséig, azaz 120 millió forint bevételi határig adózhatunk az új átalányadó szabályai szerint. Év közbeni tevékenységet kezdőknél az összeget arányosítani kell az év napjaira vonatkozóan.
Az átalányadózás legfőbb előnye, hogy költségeink egy jelentős részét tételes költségelszámolás nélkül egy előre meghatározott költséghányad alkalmazásával (azaz számlák nélkül) elszámolhatjuk. Tevékenységtől függően az alábbi költséghányadot lehet elszámolni:
A költséghányad elszámolása után előálló adóalap ráadásul az éves minimálbér feléig -azaz 1,2 millió forintig – adómentes jövedelemnek számít.
Kalkulátorunk segítségével könnyedén kiszámolhatja, hogy a 2022-re tervezett bevételek mellett a KATA vagy az új általányadó választása kedvezőbb. Kalkulátorunkat az alábbi linken keresztüli érheti el.
Az átalányadózást választók élhetnek továbbá a személyi jövedelemadóban érvényesíthető egyéb kedvezményekkel: négy vagy több gyermekes anyák adóalap kedvezménye, első házasok adóalap kedvezménye, személyi adóalap-kedvezmény, családi adó- és járulékkedvezmény.
Amennyiben arra a következtetésre jutunk, hogy az átalányadó alkalmazása kedvezőbb a KATA adózási módnál, az alábbi szabályokat szükséges szem előtt tartani:
Áttérést megelőzően egyéni vállalkozóként 2021. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítanunk az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt. Ezt az összeget ettől kezdődően mindaddig adóalapot nem érintő bevételként szükséges nyilvántartani, amíg átalányadózást alkalmazunk.
Átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható, az egyes tevékenységekhez nem választhatók eltérő adónemek.
Az átalányadó-előleget, illetve járulékot a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megállapítani, amennyiben a jövedelmünk meghaladja a mentesített összeget. Előleg megállapítására mindaddig nincs szükség, amíg a jövedelem az év elejétől összesítve nem éri el a mentesített jövedelem összegét.
Ha év közben a bevételünk átlépi az alkalmazhatósági értékhatárt (24 millió forint vagy 120 millió forint kereskedelmi tevékenység esetében), akkor visszamenőlegesen, az év elejétől át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra.
Ha megszűnik az egyéni vállalkozás, vagy az átalányadózásra való jogosultság szűnik meg, átalányadózás a megszűnést követően 4 évig nem választható újra.
Átalányadózóként is fontos figyelni a számlázásra! Átalányadózóként az általános szabályok szerint szükség van nyugta vagy számla kiállítására. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapított meg.
Az átalányadózás a KATA-val szemben nem váltja ki a társadalombiztosítási járulékot, sem a szociális hozzájárulási adót, így ezeket a közterheket teljesíteni kell.
Ha azonban rendelkezünk 36 órás biztosítási jogviszonnyal, mellékállású egyéni vállalkozóként a mentesített jövedelem összegéig nem csak személyi jövedelemadót, hanem társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni, így a mentesített értéket el nem érő bevételi szintekig kifejezetten előnyös lehet az átalányadózást választani. A mentesített jövedelemrészt meghaladó összegre pedig – mellékállásban – csupán a mentesített jövedelmet meghaladó összegre vonatkozóan kell az adót és járulékot megfizetni.
Főállásban a mentesített jövedelem összegéig a tevékenység személyi jövedelemadó mentes, azonban a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót a minimálbér ill. a garantált bérminimum szerint kell megfizetni, attól függően, hogy a tevékenység végzéséhez szükség van-e szakképesítésre.
Átalányadózóként 12 millió forintos bevételi határig - hasonlóan a KATA adózáshoz - választható az alanyi áfamentesség.
Átalányadózóként is figyelni kell a helyi iparűzési adó kötelezettségre, melyet egyszerűsített módon, ugyanakkor a KATA adónemhez képest eltérően kell kiszámolni.
A most mellett érdemes figyelni a jövőre is. A jövőbeni ellátások szempontjából ugyanis a KATA alanyok általánosságban alacsonyabb nyugdíjra, illetve táppénzre számíthatnak, hiszen a havi tételes 50.000 forint fizetése mindössze 102.000 forintnyi ellátási alapra biztosít jogosultságot. Ezzel szemben az átalányadó választásakor a teljes jövedelem (a mentesített részen felül) járulékalapot képez, így ez alapján jogosult az adózó jóléti ellátásokra.
Döntése meghozatalában tanácsadó kollégáink készséggel állnak rendelkezésére!
Megjelent: 2021. december 10. | Témakör: Adózás
A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel.
Az ABT Treuhand Csoport 2005 óta a NEXIA International tagja. A Nexia International a világ több mint 100 országában működő mintegy 320 független adótanácsadó és könyvvizsgáló cég szaktudását és tapasztalatát egyesítő, 1971 óta létező hálózat.
