Adózási könnyítések kriptolovagoknak

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Nemzetközi összehasonlításban is vonzó feltételekkel lehet a jövő évtől Magyarországon a kriptoeszközökből származó jövedelmek után adózni, ha elfogadja az Országgyűlés a napokban benyújtott törvénycsomagot.

Mit tekinthetünk kriptoeszköznek?

A kriptopénzek megálmodója egy Satoshi Nakamoto álnéven publikáló személy vagy csoport, aki a 2008-as pénzügyi válság után egy mindössze kilenc oldalas publikációban megoldotta a dupla költés problémáját, vagyis azt, hogy egy adott digitális formában létező pénzt egy ember csak egyszer tudjon elkölteni, központi hitelesítő szervezet nélkül. Az volt a célja, hogy bemutassa, hogy nincs szükség a jelenlegi pénzügyi szektor központi közvetítő szerepére ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek hiteles, biztonságos módon fizetni egymásnak. Ma még sokan kételkednek a kriptoeszközök térnyerésében, de az egyértelmű, hogy technikai értelemben a kísérlet sikeres volt.

A kriptoeszközök adórendszerbeli elhelyezése azonban máig meglehetősen nehézkes. Az adórendszerek ugyanis (akár a helyesírás ellenőrző szoftverek) általában meglehetősen lassan alkalmazkodnak az új jelenségekhez, továbbá a kriptoeszközök megítélésére vonatkozóan sincs egységes globális szabályozás, amely egyértelműen meghatározná a kriptopénzek helyét az elszámolási rendszerekben, sem az adórendszerben.

A magyar polgári törvénykönyv szerint a kriptodeviza nem tekinthető sem törvényes fizetőeszköznek, sem értékpapírnak. A magyar számviteli környezetben – szakmai konszenzus szerint – leginkább követelésként értelmezhetjük a kriptodevizákat. Az Európai Bíróság döntése alapján olyan „virtuális fizetőeszköznek” tekinthetjük, amelyet számos módon lehet szerezni:

• vásárlással valamilyen kereskedelmi (kriptotőzsdei) felület igénybevételével,
• bányászattal (a blokklánc folyamatba számítástechnikai erőforrás révén történő bekapcsolódással)
• fogadással
• ellenértékként történő szerzés révén
• vagy különböző befektetések révén.

Jelenlegi adójogi szabályozás magánszemélyek esetén

A jelenlegi szabályozás szerint különbséget kell tenni aszerint, hogy eseti jelleggel vagy üzletszerűen végzünk kriptoeszközhöz kapcsolódó tevékenységet. Míg az eseti jelleggel végzett tranzakciók akár adómentesek is maradhatnak, addig az üzletszerűen végzett tevékenység (nyereség elérése esetén) mindenképpen adóköteles.

A leggyakrabban előforduló jövedelemszerzési mód az ún. bányászat illetve a kereskedés, melyekre eltérő szabályok vonatkoznak.

Kriptodeviza bányászat

Ha valaki magánszemélyként számítástechnikai eszközöket üzemeltet és ennek révén tesz szert újonnan létrehozott kritpodevizára (bányászat), akkor a tevékenysége a személyi jövedelemadóban önálló tevékenységnek minősül. A kriptodeviza megszerzésére fordított költség, jellemzően az áramköltség, levonható a bevételből. Ennek kapcsán tételes költségelszámolásra, vagy a diktált 10%-os költséghányad alkalmazására van lehetőség. Bevételként a kriptopénz megszerzésének időpontjában érvényes szokásos piaci értéket kell tekinteni. A 10%-os költséghányad, vagy a tételes bizonylatokkal igazolt költségek bevételből történő levonása után az adóalapra számítva 15% személyi jövedelemadó, ill. 15,5% szociális hozzájárulási adó fizetendő. A szociális hozzájárulási adónál nincs adófizetési korlát, a teljes jövedelem adóköteles.

Kriptodeviza kereskedelem

Befektetési (árfolyamnyereség) célból vásárolt kriptodeviza eladása révén csakugyan keletkezhet bevételünk és nyereségünk. Az ilyen jövedelmet azonban, mivel nem valódi értékpapírról vagy devizáról van szó, egyéb jövedelemként kell kezelni. Adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a kriptovalutát törvényes fizetőeszközre (ún. fiat pénzre) váltják át és az átváltás bevétele meghaladja a korábbi szerzési értéket, azaz nyereség keletkezik. Az adóalap a nyereség 87%-a (tekintettel arra, hogy a bevételt nagy valószínűséggel nem kifizető folyósítja), mely alapján ugyancsak 15% személyi jövedelemadó, illetve 15,5% szociális hozzájárulási adó fizetendő.

A fenti két esetben látható, hogy az ilyen ügyletekből összevont adóalapot érintő jövedelem keletkezik, melyre adóelőleget kell fizetni, cserébe viszont adókedvezmények is érvényesíthetők.

A 2022-től életbe lépő szabályozás

A jövő évtől a személyi jövedelemadó rendszerébe új fogalomként és adóztatási tényállásként bekerül a „kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” kategóriája. Az új szabályrendszerben immáron külön adózó jövedelemnek fog számítani bármely olyan ügylet, mely során a magánszemély

• bárki számára megköthető, elérhető ügyletben
• kriptoeszköz átengedése, átruházása révén
• vagyoni értéket szerez.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy bármilyen vagyoni érték kriptoeszközzel történő megszerzése során ilyen külön adózó jövedelem keletkezik.

Kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható, így tehát bármely a köznyelvben kriptodevizaként használt blokklánc technológián alapuló digitális fizetőeszköz ebbe az adózási kategóriába esik.

Az új szabályok alapján egyértelmű, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, azaz törvényes fizetőeszközre történő váltáskor keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Adóalap meghatározása

Az új szabályok alapján kriptoügyletenként a tárgyévi eredményt (nyereséget vagy veszteséget) szükséges megállapítani.

Bevételként a gyakorlatban a kriptoeszköz „fiat devizára”, azaz törvényes fizetőeszközre történő váltásának időpontjában érvényes piaci értéket kell tekinteni. Az eredmény meghatározása során kiadásként lehet figyelembe venni a kizárólag a tárgyévben felmerült kiadásokat:

• a vásárlásra, megszerzésre fordított kiadást
• a kriptoeszköz bányászatához használt rendszerek működtetése érdekében felmerült kiadást.

A magánszemélyek az adóévben, vagy az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségét a tárgyévi egyéb ügyletek nyereségével szemben adókiegyenlítés révén érvényesíthetik, hasonlóan a szabályozott tőkepiaci ügyeletekhez. Ez alapján a tárgyévi veszteségekre jutó adó levonható a tárgyévi nyereségre fizetendő adóból. Továbbá a tárgyévi adóbevallásban a korábbi években kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségre jutó adót megfizetett adóként lehet majd szerepeltetni, mellyel a fizetendő adó szintén csökkenthető.

Az ügyletek eredményének összevonása után előálló adóalapra az alkalmazandó adókulcs 15%, amelyhez nem kapcsolódik szociális hozzájárulási adó vagy egyéb járulék.

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel a kriptoeszközből származó jövedelem 2022-től immáron külön adózó jövedelemnek számít, így sem családi kedvezménnyel, ill. első házasok kedvezményével, továbbá a négy gyermekes anyák mentessége révén sem lesz lehetőség adókedvezmény igénybevételére.

A kiegészítő jövedelmet megcélzók számára könnyítés, hogy a mindenkori minimálbér 10%-át meg nem haladó bevételt nem kell megállapítani, ha az adott ügylet mellett a bevétel szerzésének napján más kriptoügyletből származó bevétel nincs, illetve a teljes évi kriptoügyletekből származó bevétel nem éri el az adott évi minimálbér értékét.

Egyértelmű cél, a jövedelmek kifehérítése

A törvényalkotó tisztán látható szándéka, hogy a kriptoeszközökből származó bevételeket egy alacsonyabb adóteherrel az adórendszerbe csatornázza. Ez tükröződik abból is, hogy a törvény 2022-es hatálybalépését megelőzően szerzett, de be nem vallott jövedelmeket a 2022-es tárgyévi bevallásban további szankciók nélkül lehet majd bevallani tárgyévi jövedelemként. A 15%-os adókulcs pedig kellően alacsony ahhoz, hogy akár külföldi magánszemélyek is elgondolkodjanak adózási illetőségük Magyarországra helyezésén, hiszen a nemzetközi adómértékekhez képest így jelentős megtakarításra tehetnek szert, teljesen legálisan.

Üdvözlettel:

ABT Treuhand csoport