Kiskereskedelmi különadó

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Jelen hírlevelünkben a kiskereskedelmi különadó részletszabályait ismertetjük.

A 2020. május 1-jén hatályba lépett kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzeti időszakban a kiskereskedelmi tevékenységet végzők kiskereskedelmi különadó megfizetésére kötelezettek. A veszélyhelyzet megszűnését követően a kiskereskedelmi különadó továbbra is megmarad, a hatályát vesztett kormányrendelet helyét egy 2020.06.11-től hatályos törvény veszi át.

Kikre vonatkozik?

Az adó egyaránt vonatkozik a belföldi és külföldi illetőségű, kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozókra, vagyis a távértékesítést végző külföldi vállalkozók is adóalanynak minősülnek (pl. webshopok).

Milyen ágazatokra vonatkozik?

A jogszabály TEÁOR-számok alapján részletesen felsorolja az érintett ágazatokat:

• 47.1-47.9. ágazatokba tartozó élelmiszer- és vegyescikk-kiskereskedelem (többek között üzemanyag, valamint műszaki, háztartási, ruházati, kulturális és szabadidős cikkek kiskereskedelme akár bolti, akár csomagküldő formában)
• 45.1, ill. 45.32 gépjármű- ill. gépjárműalkatrész kiskereskedelem
• 45.40 motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelem (a javítás kivételével)

Mi az adó alapja?

• A belföldi illetőségű vállalkozóknál a kiskereskedelmi tevékenység teljes adóévi árbevétele
• A külföldi illetőségű vállalkozóknál a Magyarországon átadott termékek értékesítésének adóévi árbevétele

Mekkora az adómérték?

Adósávok:

• 500 millió Ft-ig 0%,
• 500 millió Ft felett 30 milliárd Ft-ig 0,1%
• 30 milliárd Ft felett 100 milliárd Ft-ig 0,4%
• 100 milliárd Ft felett 2,5%.

A kapcsolt vállalkozások adóalapjait össze kell számítani, és az így számított közös adót az árbevételek arányában kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, amennyiben a kapcsolt vállalkozási viszony a kormányrendelet hatályba lépését követően jött létre, kivéve ha a kapcsolt vállalkozások bizonyítják, hogy a kapcsolt viszonyt eredményező ügylet nem a különadó elkerülését célozta.

Az adóbevallás benyújtási határideje az adóévet követő 5. hónap utolsó napja. Ha adófizetési kötelezettség nem keletkezik, adó- és adóelőleg-bevallást sem kell beadni.

Fizetendő adó az első adóévben

Az első adóévre a későbbi adóévektől eltérő szabályok vannak érvényben:

• Május és június hónapokra a kormányrendelet szabályai szerint kell fizetni az adóelőleget. Az első adóévre az előleget a legutolsó lezárt beszámoló alapján számított (vagy ha ilyen nincs, az aktuális adóévre becsült) havi átlagos árbevétel alapján kell fizetni májusra és júniusra. (Az előleget május 31-ig kellett bevallani).
• 2020 fennmaradó hónapjaira júliustól már a hatályos törvény rendelkezései alapján kell az adóelőleget megfizetni, de a kormányrendelet szabályaival egyező összegben. Az első adóévre vonatkozó előleg bevallási határideje augusztus 20. Ha a kormányrendelet szabályai szerint már adtak be előleg bevallást, külön bevallást már nem szükséges beadni.
• Az adóelőleget két egyenlő részletben augusztus 20-ig, illetve október 20-ig kell megfizetni. A fizetendő első részlet összegéből levonható a kormányrendelet hatálya alatt esetlegesen megfizetett előleg összege.
• Az első adóévre fizetendő tényleges adó tekintetében is már a törvény rendelkezései érvényesek: ki kell számolni az első adóév teljes árbevételére jutó adó összegét az irányadó adókulcsok szerint, azonban csak a május 1-től az év végéig tartó időszakra jutó arányos adót (naptári éveseknél 66,6%-ot) kell megfizetni.

Későbbi adóévek adója

Az első adóévet követő adóévekben az adóelőleget két egyenlő részletben, az adóév ötödik, ill. tizedik hónapjának utolsó napjáig (normál üzleti év esetén július 20-ig, illetve október 20-ig) kell megfizetni. Az adóelőlegek bevallási határideje az adóév ötödik hónapjának utolsó napja, az éves adóbevallásé pedig az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja.

Munkatársaink készséggel segítenek a kalkulációban és a bevallások benyújtásában.

Üdvözlettel:
ABT Treuhand csoport