Minden munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jogosult éves szabadságra a Munka Törvénykönyve alapján.

Az alapszabadság húsz munkanap, mely az életkor függvényében huszonöt és negyvenöt éves kor között fokozatosan, összesen maximum tíz munkanap életkor szerinti pótszabadsággal bővül. Az életkorhoz kötődő pótszabadság mellett egyéb pótszabadságok is megilletik a munkavállalót, melyek a gyermekek számához, a munkavállaló fiatal életkorához, egészségi állapotához, és munkakörülményeihez kötődnek. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy ér véget, az éves szabadságnak (az alapszabadságnak és a pótszabadságoknak is) csak a munkaviszony időtartamával arányos része jár a munkavállalónak.

A munkavállalók a 16 éves, vagy annál fiatalabb, saját háztartásukban nevelt gyermekeikre tekintettel pótszabadságra jogosultak. 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, 3 vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár évente. Fogyatékos (emelt összegű családi pótlékra jogosító) gyermek esetén további 2 nap szabadság jár a munkavállalónak. Akik veszélyes vagy különösen megterhelő körülmények között dolgoznak (pl föld alatt vagy sugárzás közelében), valamint a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalók évente + 5 nap pótszabadságra jogosultak, továbbá, ha valaki 18 éves kora előtt áll munkába, szintén 5 nap pótszabadság illeti meg évente.

A pótszabadság mindkét szülőt megilleti, ha saját háztartásukban nevelik a gyermeküket, vagyis az apai és anyai pótszabadság egymástól függetlenül, külön-külön vehető igénybe.

A munkáltatónál kell jelezni a pótszabadságra jogosító gyermekek nevét, születési dátumát, és nyilatkozni arról, hogy a szülő egy háztartásban él a gyermekkel.

A szabadságokat a korábbi évekhez hasonlóan, alapvetően az esedékesség évében kell a munkáltatónak kiadnia. A szabadságok következő naptári évre való átvitele a következő esetekben lehetséges: Amennyiben a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató a szabadságot. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha az az év vége előtt megkezdődött és maximum 5 nap nyúlik át belőle a következő évre. Pl. ha a szabadság időtartama 2025.12.31-2026.01.08-ig, a 2026-2027-es évben pedig 2026.12.30-2027.01.06-ig tart.

Szabályozás szerint csak az életkor szerinti pótszabadság (25 éves kortól 1 nap, 28 éves kortól 2 nap, 31 éves kortól 3 nap, 33 éves kortól 4 nap, 35 éves kortól 5 nap, 37 éves kortól 6 nap, 39 éves kortól 7 nap, 41 éves kortól 8 nap, 43 éves kortól 9 nap, 45 éves kor felett 10 nap) adható ki az esedékesség évét követő évben. Erről a feleknek külön meg kell állapodniuk és a megállapodást minden naptári évben újra meg kell kötni, ha szükség van rá.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama naptári évenként egy alkalommal legalább összefüggő 14 napot elérjen. A 14 napba a hétvégi napok is beleszámítanak, nem csak a munkanapok. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A munkaviszony év közbeni megszűnése esetén nem kötelezhető a munkavállaló arra, hogy fizesse vissza az időarányosan járónál több kivett szabadságra kifizetett munkabérét, ezért ajánlott a szabadságokat időarányosan kiadni.

Fizetés nélküli szabadság idejére nem jár szabadság, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság a gyermek gondozása céljából történik – ebben az esetben is az első 6 hónap az alapja (GYED időszak első 6 hónapja), a fennmaradó időszakra nem jár az éves szabadság.