Változások a bizalmi vagyonkezelés adózásában

A vagyonuk kezelésére és generációkon átívelő megőrzésére bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrát vagy vagyonkezelő alapítványt alkalmazókban a közelmúltban szóba kerülő változások jelentős bizonytalanságot kelthettek. Noha a témát élénk szakmai és piaci érdeklődés övezi, és számos értelmezés jelent meg a várható következményekről, a bizalmi vagyonkezelés intézményének megszűnéséről nincs szó, ugyanakkor a törvényjavaslat alapján várhatóan 2026. augusztus 31-től életbe lépő szabályozás lényegesen új adózási kereteket teremt.

Kimeneti adózásra vonatkozó új szabály: a formaváltás

Az új rendszerben sem jelenik meg a „bemeneti” vagyonrendeléskori adóztatás, ellenben a vagyonkiadáskor központi elemként jelenik meg, hogy míg a jelenlegi szabályok alapján 5 éves időtartamot követően történő vagyonkiadás (egyéb feltételek mellett) adómentes, az új szabályozás a vagyonkiadás adómentességét immár nem köti időtartamhoz.

A korábbi 5 éves időtartam helyett csupán a vagyonkiadás formája számít, így, ha a kedvezményezett részére egy vagyonelem a vagyonrendeléskori állapothoz képest változatlan formában kerül kiadásra, a vagyonkiadás időpontjában nem merül fel adófizetési kötelezettség, ugyanis az Szja-törvény adómentes bevételként határozza meg az induló tőke terhére történő olyan vagyoni érték juttatását, amely az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formájú. Azonos formájúként az új szabályozás valóban azonos formát ért, azaz karbantartást, javítást leszámítva ugyanazon vagyontárgyat kell ez alatt érteni (pl.: X ingatlant, vagy Y értékpapírt kell kiadni).

Ha formaváltás történik, tehát a vagyonelem például pénzeszközként kerül a kedvezményezett részére akkor kötött sorrendiség alapján történik az adózás:

• Osztalékként adóköteles a tartalék terhére juttatott kiadás, hozam
• Osztalékként adóköteles a (vagyonrendeléskori felétértékelésből származó elkülönült nyilvántartásban szereplő) eszközérték növekmény terhére juttatott kiadás
• Az osztaléknak nem tekinthető részek után juttatott vagyoni érték adómentes bevételnek tekinthető.

Rövid példa

• Adott egy ingatlan, melynek szerzési értéke 40 millió forint, míg a BVK-ba rendelésekor a piaci értéke 200 millió forint, így a vagyonrendeléskor megállapított eszközérték növekmény 160 millió forint.
• A vagyonkezelő értékesíti a BVK-ban lévő ingatlant 260 millió forintért. Az értékesítés eredménye 60 millió forint, mely a kezelt vagyon tartalékában jelenik meg.
• A vagyonkezelő 240 millió forint pénzbeli vagyonkiadást szándékozik nyújtani a kedvezményezett részére.
• Mivel a vagyonelem formaváltására kerül sor (ingatlanból pénzbeli juttatás lesz), így a sorrendiségi szabályt kell alkalmazni:
• Elsőként hozamként kerül kiadásra, a tartalékban szereplő összeg (60 millió forint) terhére, ami osztalékként adóköteles
• Ha nincs elérhető tartalék, akkor az elkülönült nyilvántartásban szereplő összeget kell csökkenteni, így 160 millió forint osztalékként az elkülönült nyilvántartás (a korábbi 160 millió forintos eszközérték növekmény) terhére osztalékként adóköteles
• A „maradék” összeg 40 millió forint pedig adómentes bevételnek tekinthető, mivel ez már nem tekinthetők osztaléknak az Szja tv. alapján.

Vagyonkiadás utáni adókötelezettség, szerzési érték

Vagyonkiadást követően, ha a kedvezményezett értékesíteni szeretné az adott vagyonelemet, akkor szerzési értéknek nem a kiadáskori piaci értéket kell tekinteni, hanem az eredeti vagyonrendelő által figyelembe vehető szerzési értéket. Ingatlanhoz kapcsolódóan az Szja tv. 62. § (4) szerinti időtartamot azonban nem a vagyonkiadástól kell számítani, hanem a vagyonrendelő általi szerzési időponttól. (Így, ha például legalább öt évig képezte a kezelt vagyon részét az adott ingatlan, akkor a kiadást követő értékesítéskor automatikusan lehet adómentes az értékesítés.)

Magánhasználat kérdése

A vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzése, így az ingyenes magánhasználat vagy kedvezményes használat, akkor tekinthető adómentes bevételnek, ha a vagyonelem tulajdonba adásakor a megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezne. Ha tehát illetékmentes lenne az adott vagyonelem végleges megszerzése (pl. egyenesági ajándékozás vagy öröklés esetén), akkor nincs adókötelezettség, ha illetékköteles lenne a vagyon végleges megszerzése, akkor adófizetési kötelezettséget is rendel az új szabály az adott vagyonelem használatához.

Öröklési szabályok

Az általános szabálytól eltérően nem kell eszközérték-növekményt megállapítani a vagyonátadás során, ha a vagyonkezelő a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő elhunytával szerzi meg. Továbbá nem kell jövedelmet megállapítani (a vagyonkiadás során), ha a kedvezményezett magánszemély a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő elhunytát követően szerzi meg.

Adóellenőrzések, adatszolgáltatás, kedvezményezett felelőssége

Új kötelezettség, hogy adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vagyonkezelőt a tárgyévet követő év január 31-éig a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a megállapított eszközérték-növekményekről, továbbá az elkülönült-nyilvántartás tárgyévi záró értékéről. Az adatszolgáltatást a 2026-os évről 2027. március 31-ig kell teljesíteni.

A törvény explicit módon kimondja, hogy adóellenőrzés fog sor kerülni minden 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett kezelt vagyon esetében, melynek keretében az alábbiakat vizsgálják:

• a tanácsadóval és az ügyvéddel létesített kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit,
• a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát
• a közreműködő tanácsadóval és az ügyvéddel létesített ügyleti szerződést,
• kapcsolódó megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét,
• az adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit
• a kezelt vagyon fennállásának időtartamát,
• a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel,
• a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot,
• a vagyonkiadást kiváltó okot

Megszűnt kezelt vagyon esetében az ellenőrzést a vagyonrendelővel szemben folytatják le. 2028. január 1-től minden kezelt vagyon kapcsán adóellenőrzés fog indulni.

A jogalkotó egy garanciális szabályt is beiktat a bizalmi vagyonkezelés új szabályai közé. A kezelt vagyon vizsgálata során egy a kezelt vagyonnal szemben behajthatatlan adótartozás megállapítása esetében (mert például egy vagyonkiadás során elmarad az adófizetés), az adóhatóság a kezelt vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző magánszemélyt határozattal kötelezheti a megszerzett bevétel értékéig az adótartozás megfizetésére.

Átmeneti szabályok

A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelés esetében a már rendelt vagyonelemekre és az azokhoz kapcsolódó felértékelésre továbbra is a korábbi szabályozás irányadó, ami az adómentes vagyonkiadás feltételeként még nem írja elő az 5 éves türelmi időszakot.

A 2023. szeptember 12. követően, 2026. augusztus 31. között létrehozott bizalmi vagyonkezelés kapcsán létrehozott BVK-k esetében a felértékeléshez kapcsolódó 5 éves türelmi időszak (az adómentesség feltétele) a már berendelt és felértékelt vagyonelemek esetében továbbra is alkalmazandó marad.

A 2026. augusztus 31-et követően BKV-ba rendelt vagyon kapcsán az új szabályok alkalmazandók.

Mire kell felkészülni?

Az érintett magánszemélyek és vagyonkezelők számára javasolt az új szabályok életbe lépését megelőzően a meglévő struktúra, a tervezett vagyonmozgások és a várható adóhatások áttekintése. Az időben elvégzett átvilágítás segíthet annak meghatározásában, hogy szükséges-e a vagyonkezelési szerződés, a nyilvántartások, a vagyonkiadási stratégia vagy akár a teljes struktúra módosítása, illetve milyen adókockázatok jelentkezhetnek a kezelt vagyon kapcsán.

Szakértő kollégáink készséggel állnak rendelkezésére a kezelt vagyonra vonatkozó adókockázatok felmérése, a kezelt vagyon adózási átvilágítása kapcsán. Keresse szakértőinket az alábbi elérhetőségen.