CbCR és Public CbCR – a legfontosabb különbségek

CbCR és Public CbCR – ugyanazok az adatok?

A két jelentés ugyan hasonló adatokból dolgozik, azonban azok célja és részletezettsége jelentősen eltér.

A CbCR egy részletes, kizárólag az adóhatóságok számára készülő jelentés. Országonként tartalmazza többek között a kapcsolt és független felektől származó árbevételt, az adózás előtti eredményt, a fizetett és fizetendő társasági adót, a munkavállalók számát, a tárgyi eszközöket, valamint az adott joghatóságban működő csoporttagokat és azok fő tevékenységét.

Ezzel szemben a Public CbCR egy valamivel szűkebb adattartalmú jelentés, amelynek kötelező tartalmi elemeit a számviteli törvény részletesen meghatározza. A jelentésnek többek között az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a legfelső szintű anyavállalat vagy önálló vállalkozás nevét;
• az érintett üzleti évet és az alkalmazott pénznemet;
• a vállalatcsoport tevékenységének rövid bemutatását;
• az átlagos statisztikai állományi létszámot;
• az árbevételt;
• az adózás előtti eredményt;
• a fizetendő és a ténylegesen megfizetett társasági adót;
• a felhalmozott adózott eredményt.

A magyar szabályozás azt is előírja, hogy amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a fizetendő és a ténylegesen megfizetett társasági adó összege között, annak indokát is ismertetni kell a jelentésben.

Kit érint a Public CbCR Magyarországon?

A Public CbCR kapcsán gyakran a 750 millió eurós árbevételi küszöb kerül említésre, ugyanakkor a magyar szabályozás ennél árnyaltabb. Az Európai Unióban letelepedett legfelső szintű anyavállalatok és önálló vállalkozások esetében a jelentéstételi kötelezettség a számviteli törvény alapján akkor keletkezik, ha a konszolidált, illetve az éves beszámoló szerinti bevétel két egymást követő üzleti évben meghaladja a 275 milliárd forintot. A 750 millió eurós küszöbérték az Európai Unión kívüli anyavállalattal rendelkező vállalatcsoportok magyarországi leányvállalataira és fióktelepeire alkalmazandó.

A számviteli törvény emellett több mentességi szabályt is meghatároz. Nem terheli például jelentéstételi kötelezettség azokat a vállalatcsoportokat, amelyek kizárólag Magyarországon működnek, illetve bizonyos esetekben azokat a vállalkozásokat sem, amelyek más uniós jogszabály alapján már közzétesznek azonos tartalmú jelentést.

A legfontosabb különbség: a nyilvánosság

A CbCR és a Public CbCR közötti egyik legfontosabb különbség, hogy kik számára hozzáférhetők a jelentésben szereplő információk. Míg a CbCR kizárólag az adóhatóságok részére készül, és elsődlegesen kockázatelemzési célokat szolgál, addig a Public CbCR nyilvánosan elérhetőbárki számára. .

A vállalatoknak a jelentést az éves, illetve konszolidált éves beszámolóval egyidejűleg kell közzétenniük, valamint internetes honlapjukon is rendelkezésre kell bocsátaniuk. A honlapon közzétett jelentésnek legalább öt évig folyamatosan hozzáférhetőnek kell maradnia, míg a dokumentumot legalább nyolc évig meg kell őrizni.

Ennek eredményeként a Public CbCR-ben szereplő információk nemcsak az adóhatóságok, hanem a befektetők, finanszírozók, üzleti partnerek, elemzők, civil szervezetek, a média, valamint akár a versenytársak számára is megismerhetők.

A számviteli törvény külön kiemeli, hogy a jelentés elkészítéséért és jogszabályszerű közzétételéért a vállalkozás vezető testületeinek tagjai együttes felelősséggel tartoznak.

Összegzés

A CbCR és a Public CbCR ugyan egyaránt országonkénti adatszolgáltatáson alapul, azonban eltérő célokat szolgálnak és különböző megfelelési kötelezettségeket jelentenek a vállalatcsoportok számára. Míg a CbCR elsősorban az adóhatóságok kockázatelemzési tevékenységét támogatja, addig a Public CbCR a társaságiadó-információk nyilvános közzétételén keresztül kívánja erősíteni a vállalatok adózási transzparenciáját.

Az érintett vállalatok számára ezért fontos időben felkészülni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére. Ehhez nem elegendő a szükséges adatok összegyűjtése: célszerű felülvizsgálni az adatgyűjtési folyamatokat, valamint biztosítani, hogy a Public CbCR-ben szereplő információk összhangban legyenek a pénzügyi beszámolókkal és más vállalati jelentésekkel.

A Public CbCR bevezetésével a vállalatok számára a jelentéstétel már nem kizárólag megfelelési kérdés, hanem egyben a vállalat átláthatóságát, valamint a külső érintettek általi megítélését is befolyásoló tényezővé vált.