Vagyonadó: milyen kérdéseket vet fel a megjelent törvényjavaslat?

Ösztönözheti-e a szabályozás a vagyon felaprózását?

Az egymilliárd forintos értékhatár adóalanyonként alkalmazandó. Ez különösen nagy jelentőséget ad annak, hogy egy vagyonelem egyetlen személy vagy több családtag tulajdonában áll-e.

Ha például egy kétmilliárd forint nettó értékű vagyon egy személy tulajdonában van, az egymilliárd forint feletti rész adóköteles. Ha azonban ugyanennek a vagyonnak két személy fele-fele arányban tulajdonosa, mindkét személyre egymilliárd forint jut, így az adóalap akár nulla is lehet.

A javaslat több ilyen helyzetet külön szabályoz. A közös tulajdonban álló vagyonelemeket a tulajdoni hányad alapján kellene figyelembe venni. A házastársi közös vagyon, valamint a kiskorú gyermekek vagyona esetében ugyanakkor speciális hozzárendelési szabályok alkalmazandók. A javaslat például meghatározott esetekben a kiskorú gyermek vagyonát a szülő adóalapjához rendeli, hogy a vagyon gyermekek közötti megosztása ne eredményezze az egymilliárd forintos értékhatár többszörös alkalmazását.

Vagyonadó elkerülési szándék megakadályozása

A javaslat általános adóelkerülés-ellenes rendelkezést is tartalmaz. Ennek alapján az adóhatóság vizsgálhatja azokat az ügyleteket, amelyek a vagyonadó értékelési vagy adóalap-megállapítási szabályainak megkerülésére irányulnak. Az indokolás szerint a vizsgálat kiindulópontja akár az adónem bevezetésére irányuló kormányzati szándék köztudomásúvá válásának időpontja (2026.05.14.) is lehet.

Ez jelentős bizonytalanságot eredményezhet, mert egy családi vagyonrendezés, öröklési célú átruházás vagy generációváltás egyszerre szolgálhat valós gazdasági és vagyontervezési célokat, miközben csökkentheti a későbbi vagyonadó alapját is.

Külföldi társaságon keresztüli tulajdonosi részesedés, vagy ingatlan

A javaslat a külföldi illetőségű magánszemélyek esetében nemcsak a közvetlenül tulajdonolt magyar ingatlanokat kívánja adóztatni. Az adókötelezettség kiterjedhet egy külföldi társaságban fennálló részesedésre is, ha a társaság közvetlenül vagy közvetve jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkezik.

Az indokolás szerint a tulajdoni arány vizsgálatakor a más társaságokon keresztül fennálló közvetett tulajdonlást is figyelembe kell venni. A szabály kifejezett célja annak megakadályozása, hogy a magyar ingatlanokat külföldi holdingtársaság közbeiktatásával kivonják a vagyonadó hatálya alól.

A magyar belső szabály alkalmazása azonban önmagában nem elegendő. A törvényjavaslat is elismeri a vagyonadóra kiterjedő nemzetközi egyezmények elsőbbségét. Ezért minden esetben külön meg kell vizsgálni az érintett állammal kötött kettős adóztatási egyezményt.

Az egyezmények ebben a tekintetben nem egységesek. Egyes egyezmények vagyonról szóló cikke például a közvetlen ingatlan adóztatását megengedi az ingatlan fekvése szerinti államban, de nem tartalmaz külön szabályt az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedések vagyonadóztatására. Az ilyen részesedés ezért az egyezmény alapján az „egyéb vagyon” körébe kerülhet, amelyet kizárólag a tulajdonos illetőségének állama adóztathat.

A javaslat jelenlegi formájában tehát elviekben azt is eredményezheti, hogy két, gazdasági tartalmát tekintve azonos magyar ingatlanbefektetés eltérően adózik attól függően, hogy a végső tulajdonos melyik államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, és milyen társasági láncon keresztül tartja az ingatlant.

Fontos továbbá elkülöníteni az ingatlantársasági részesedés eladásából származó nyereséget a részesedés éves vagyonadóztatásától. Számos egyezmény megengedi, hogy az ingatlan fekvése szerinti állam megadóztassa az olyan részesedés eladásának nyereségét, amelynek értéke több mint 50 százalékban közvetlenül vagy közvetve az ott fekvő ingatlanból származik. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanez az állam évente vagyonadót is kivethet a részesedésre. Ehhez a vagyonról szóló cikkben vagy az egyezmény jegyzőkönyvében külön rendelkezés szükséges.

Lesz-e elegendő forrás az adó megfizetésére?

A vagyonadó nem a megszerzett jövedelmet, hanem a meghatározott időpontban fennálló vagyon értékét terheli. Ez különösen azoknál okozhat problémát, akiknek a vagyona jelentős részben ingatlanban vagy működő vállalkozásban testesül meg.

Egy magas értékű ingatlan vagy családi vállalkozás jelentős vagyonadó-kötelezettséget eredményezhet akkor is, ha abból az adott évben nem származik elegendő pénzbevétel. Az adó megfizetéséhez így szükség lehet más befektetések értékesítésére, osztalékfizetésre, hitelfelvételre vagy akár magának az adóköteles vagyonelemnek a részleges értékesítésére.

A probléma különösen erősen jelentkezhet olyan társasági részesedéseknél, amelyek értéke magas, de a társaság a nyereségét fejlesztésekre vagy működésfinanszírozásra fordítja. Ilyen esetben a magánszemély tulajdonosnak úgy keletkezhet adófizetési kötelezettsége, hogy a társasági részesedésből ténylegesen nem jutott likvid jövedelemhez.

Mely tartozások csökkenthetik az adóalapot?

A törvényjavaslat nettó vagyont kíván adóztatni, de nem minden fennálló kötelezettség csökkentheti automatikusan az adóalapot.

A levonhatósághoz a tartozásnak ténylegesen fenn kell állnia, megfelelően igazoltnak kell lennie, és meghatározott jogcímen vagy megfelelő bizonyító erejű okiraton kell alapulnia. Külföldi illetőségű személy esetén további feltétel, hogy a tartozás közvetlenül kapcsolódjon a Magyarországon adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához.

Ez problémát okozhat csoportszintű finanszírozásnál, általános célú hitelnél vagy olyan konstrukcióban, ahol az ingatlant tulajdonló társaság adóssága nem közvetlenül a magánszemélyt terheli. Külön vizsgálni kell majd azt is, hogy a társaság kötelezettségei miként jelennek meg a társasági részesedés számított értékében, illetve nem történik-e ugyanazon tartozás kétszeres figyelembevétele.

Kihez kell rendelni a vagyont?

A javaslat nem kizárólag a polgári jogi tulajdonjogból indul ki. Külön szabályok vonatkoznak többek között:

• a házastársi közös vagyonra,
• a kiskorú gyermek vagyonára,
• az adózási szempontból átlátható személyegyesítő szervezetekre,
• a bizalmi vagyonkezelésre,
• a magánalapítványokra,
• valamint egyes külföldi vagyonkezelési struktúrákra.

Ezekben az esetekben nem mindig az a személy lesz az adóalany, akinek a nevén a vagyont nyilvántartják. Az adókötelezettség meghatározásához szükség lehet a szervezet működésének, a rendelkezési jogoknak, a kedvezményezetti pozíciónak és a tényleges irányítás helyének vizsgálatára is.

Nemzetközi struktúráknál további kérdés, hogy egy külföldi trust, alapítvány vagy más vagyonkezelési konstrukció megfeleltethető-e a javaslat valamely magyar kategóriájának. Az eltérő magánjogi és adójogi minősítés könnyen kettős adóztatást vagy éppen olyan helyzetet eredményezhet, amelyben egyik állam sem ugyanahhoz a személyhez rendeli a vagyont.

Mire érdemes már most felkészülni?

A vagyonadó szabályai még nem véglegesek, ezért jelenleg elsősorban a lehetséges érintettség feltérképezése indokolt. Ennek során javasolt:

• összeállítani a jelentősebb vagyonelemek és tulajdoni hányadok nyilvántartását,
• azonosítani a nehezen értékelhető ingatlanokat és társasági részesedéseket,
• dokumentálni a vagyonelemekhez közvetlenül kapcsolódó tartozásokat,
• áttekinteni a családtagok közötti tulajdoni és vagyonjogi viszonyokat,
• feltérképezni a közvetlen és közvetett külföldi társasági érdekeltségeket,
• külföldi illetőség vagy külföldi vagyon esetén megvizsgálni az alkalmazandó kettős adóztatási egyezményt,
• elkülöníteni a valós gazdasági vagy családi indokkal megvalósított vagyonrendezéseket azoktól az ügyletektől, amelyek kizárólag az adóalap csökkentését szolgálhatják.

A törvényjavaslat kapcsán a legnagyobb bizonytalanság összességében tehát abban rejlik, hogy miként kell meghatározni a vagyon értékét, kihez kell azt hozzárendelni, milyen tartozások vonhatók le, és mennyiben írják felül a magyar szabályokat a nemzetközi egyezmények.

A végleges következtetések levonásával ezért indokolt lesz megvárni a jogalkotási folyamat végét. Az érintettség előzetes felmérését azonban különösen jelentős ingatlanvagyon, családi vállalkozás, bizalmi vagyonkezelés vagy nemzetközi tulajdonosi struktúra esetén már most érdemes megkezdeni.

A jelenlegi törvényjavaslat alapján elkészítettük előzetes vagyonadó kalkulátorunkat is, amelyet az alábbi felületen érhet el: