Új KATA-szabályok 2027-től: mit tartalmaz a törvénytervezet?

2026 október 6-án nyilvánosságra hozták a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló új törvény tervezetét. A javaslat célja, hogy a KATA ismét szélesebb vállalkozói kör számára legyen elérhető, és ne kizárólag a magánszemélyeknek számlázó főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára jelentsen kedvező adózási lehetőséget.

Fontos, hogy a cikkben ismertetett rendelkezések a közzétett törvényjavaslaton alapulnak, ezért a végleges jogszabály elfogadásáig tervezetként kezelendők.

Kik választhatnák az új KATA-t?

A 2022-es szigorítás óta a KATA választására lényegesen szűkebb kör jogosult. Az új szabályozás ezt a kört bővítené, és ismét lehetőséget adna több olyan vállalkozónak, aki korábban nem választhatta ezt az adózási formát.

A tervezet alapján az új KATA-t választhatnák többek között:

• a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók;
• a nyugdíjas egyéni vállalkozók;
• a nappali tagozatos tanulmányokat folytató egyetemisták;
• a főfoglalkozású egyéni vállalkozók, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek.

A változás különösen azok számára lehet érdekes, akik a jelenlegi szabályok miatt átalányadózást vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaznak, de a tevékenységük és a bevételeik alapján az új KATA kedvezőbb megoldást jelenthetne.

Ismét lehetne cégeknek számlázni

Az egyik legjelentősebb változás, hogy az új KATA választása mellett ismét lehetővé válna a kifizetők, így a cégek és más szervezetek részére történő számlázás.

Ez lényeges eltérés a 2022 óta alkalmazott szabályoktól, amelyek főszabály szerint kizárják a KATA választását azoknál, akik vállalkozási tevékenységük ellenértékét kifizetőtől szerzik meg.

A tervezet szerint a cégektől származó bevétel után kiegészítő adót is kellene fizetni, ha a bevétel 15 százaléka meghaladja az adott évben fizetendő tételes adó összegét. Ebben az esetben a vállalkozónak a két összeg különbözetét kellene megfizetnie. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a céges bevétel teljes összege után automatikusan 15 százalékos adót kell fizetni: a kiegészítő adó csak az éves tételes adón felüli részt jelentené.

Példa

Egy egész évben működő, főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 000 forint, azaz éves szinten 1,2 millió forint tételes adót fizetne. Ha az adott évben 10 millió forint bevétele származna kifizetőtől, a 15 százalékos adó számított összege 1,5 millió forint lenne. A kiegészítő adó így 300 000 forintot tenne ki.

Korlátok a céges számlázásnál

A céges számlázás lehetősége azonban nem jelent korlátlan szabadságot. A tervezet a bújtatott foglalkoztatás kockázatának mérséklése érdekében meghatározott esetekben az adóalanyiság megszűnését írja elő.

Ha a vállalkozó éves bevételének legalább 50 százaléka ugyanattól a kifizetőtől, illetve az ahhoz kapcsolódó vállalkozásoktól származik, az adóalanyisága az év utolsó napjával megszűnne.

Emellett külön szabály vonatkozik a jelenlegi vagy korábbi munkáltatótól származó bevételekre. A tervezet alapján a munkáltatótól, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatótól, illetve a meghatározott kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétel az adóalanyiság megszűnését eredményezheti.

22 millió forintra emelkedne az éves bevételi keret

A tervezet szerint az új KATA éves bevételi kerete egész éves működés esetén 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne.

A keretösszeg meghaladása azonban nem jelentené automatikusan a KATA szerinti adóalanyiság megszűnését. A 22 millió forint feletti bevételrész után a tervezet alapján 40 százalékos különadót kellene fizetni.

Ez azt jelenti, hogy a bevételi korlát túllépése többletadó-fizetési kötelezettséget eredményezne, miközben az adóalanyiság fennmaradhatna, ha a vállalkozó egyébként megfelel a törvényi feltételeknek.

Fontos továbbá, hogy a 22 millió forintos keret és az áfa alanyi adómentességének értékhatára két külön szabályozási terület. A KATA választása önmagában nem biztosít alanyi adómentességet, ezért az áfakötelezettséget külön is vizsgálni kell.

Hogyan alakulna a havi tételes adó?

A tervezet a havi tételes adó összegét is módosítaná. 2027-ben a főfoglalkozású kisadózóknak havi 100 000 Ft-ot, míg a nem főfoglalkozású kisadózóknak havi 50 000 Ft-ot kellene fizetniük.

2028-tól a főfoglalkozású kisadózók esetében az előző év január 1-én érvényes minimálbér 31,5%-a (18,5% társadalombiztosítási járulék és 13% szociális hozzájárulási adó), míg a nem főfoglalkozású kisadózóknál ugyanezen minimálbér 15%-a (személyi jövedelemadó) alapján határoznák meg az adót. Az így kiszámított összeget mindkét esetben ezer forintra kerekítenék.

Mi történne a társadalombiztosítási ellátásokkal?

A tervezet különbséget tesz a főfoglalkozású és a nem főfoglalkozású kisadózók társadalombiztosítási helyzete között.

A főfoglalkozású kisadózó biztosítottnak minősülne, és a tervezet alapján a társadalombiztosítási, illetve a munkanélküliek ellátásával összefüggő jogosultságokat is megszerezné. Az ellátások számításának alapja 2027-ben havi 317 000 forint lenne, 2028-tól pedig a tárgyévi minimálbér összege.

A nem főfoglalkozású kisadózók esetében ugyanakkor a KATA megfizetése önmagában nem eredményezne biztosítotti státuszt. Ez különösen a munkaviszony mellett vállalkozók és a nyugdíjasok számára lényeges, hiszen az adózási forma kiválasztásakor az adóteher mellett a társadalombiztosítási következményeket is figyelembe kell venni.

Mi lesz a jelenlegi KATA-val?

A változás egyik fontos sajátossága, hogy a tervezet átmeneti időszakkal számol.

A 2026. december 31-én a jelenlegi KATA szabályai szerint adózó vállalkozók a régi rendszerben maradhatnának 2028. december 31-éig. Számukra a tételes adó 2027-ben havi 75 000 forint, 2028-ban pedig havi 100 000 forint lenne.

Az új KATA szabályai szerint adózni kívánó vállalkozók a tervezet alapján 2026. december 1-jétől jelenthetnék be választásukat, az új adóalanyiság pedig 2027. január 1-jén jönne létre.

A jelenlegi és az új rendszer tehát átmenetileg párhuzamosan működne, majd a régi KATA 2028 végén megszűnne.

Ezért a vállalkozóknak a végleges jogszabály megjelenése után érdemes lesz megvizsgálniuk, hogy a régi rendszerben maradás vagy az új KATA választása jelent-e kedvezőbb megoldást.

Mire érdemes figyelni a változás előtt?

A tervezett szabályozás jelentősen bővítené a KATA választásának lehetőségét, de az új rendszer nem minden vállalkozás számára jelentene automatikusan kedvezőbb adózást.

A döntés előtt különösen az alábbi szempontokat célszerű megvizsgálni:

• a vállalkozás főfoglalkozású vagy nem főfoglalkozású státuszát;
• a magánszemélyektől és kifizetőktől várható bevételek arányát;
• a 22 millió forintos éves keret várható túllépését;
• a kiegészítő adó és a 40 százalékos különadó lehetséges hatását;
• az áfakötelezettséget és az egyéb adózási szabályokat;
• a társadalombiztosítási jogosultságokat;
• a régi és az új KATA közötti áttérés feltételeit.

A végleges szabályozás ismeretében lehet majd pontosan megítélni, hogy az új KATA mely vállalkozói körök számára jelent valódi előnyt, és mikor érdemes inkább más adózási formát választani.

Összegzés

A KATA tervezett átalakítása a kisvállalkozók szélesebb köre számára nyithatja meg az egyszerűsített adózás lehetőségét. A mellékállású vállalkozók és a nyugdíjasok is választhatnák az adónemet, ismét lehetővé válna a céges számlázás, az éves bevételi keret pedig 22 millió forintra emelkedne.

Az új szabályozás több vállalkozó számára nyithatná meg a KATA választásának lehetőségét, de a céges bevételekhez kapcsolódó kiegészítő adó és az éves bevételi keret továbbra is befolyásolná, hogy kinek éri meg ezt az adózási módot választania. A döntés előtt ezért célszerű a vállalkozás egyedi körülményeit és a várható adóterheket is megvizsgálni.

Munkatársaink szakértői figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat. Amennyiben segítségre van szüksége a tervezett szabályok értelmezésében vagy a vállalkozása számára megfelelő adózási forma kiválasztásában kollégáink készséggel állnak rendelkezésére.